Hőszivattyús rendszerek


A hőszivattyús rendszerek a környezet hőenergiáját vonják el és hasznosítják fűtésre, vagy hűtésre, igény szerint.

Jellegéből adódóan megkülönböztetjük a külső levegő hőmérsékletét hasznosító, a talaj hőmérsékletét hasznosító, vagy a mélyben folyó vizek hőmérsékletét hasznosító hőszivattyút.

Hőszivattyúkkal meg lehet oldani a használati melegvíz (HMV) előállítását és a fűtést. A berendezés jellege határozza meg, hogy csak meleg vizet tudunk-e előállítani, vagy a fűtést is teljesen ki tudjuk-e váltani vele.

Az "egyszrűbb" berendezés, a "levegő-víz" hőszivattyú. Ennél a környezeti levegő hőenergiáját használja fel a berendezés. Sajnos, ahogy a levegő -5 fok C alá süllyed, a hatásfoka jelentősen romlik. Természetesen a rendszerek lehetőséget adnak kiegészítő fűtés csatlakoztatására, a legtöbb tartalmaz elektromos fűtőszálat, amely akkor kapcsol be, ha nem képes jó hatásfokkal hőt elvonni a környezetből. Használati melegvizet minden körülményben tud készíteni. Csatlakoztatható hozzá akár nap kollektoros rendszer, vagy extrém esetben gáz kazán is.

therma v

Másik lehetséges megoldás, a "folyadék-víz" hőszivattyú, melyet lehet akár kútpáras, akár pedig talajszondás, vagy talakollektoros rendszerként üzemeltetni. Mind a három rendszer a föld hőjét használja, így egy hőszivattyú segítségével a befektetett elektromos áram 400 százalékát adhatják vissza hő formájában.

A talajszondás hőszivattyú esetében lefúrnak függőlegesen akár 100-200 méter mélységbe. Ez a rendszer helytakarékos, gyakorlatilag bárhol megvalósítható és nagyon jó hatásfokkal dolgozik, hátránya, hogy a fúráshoz engedélyek beszerzése szükséges.


talajszonda

A második választási lehetőség a talajkollektor, amihez egy-két méter mélyen, vízszintesen fektetnek le csöveket. Ez olcsóbb módszer az előzőnél, de hogy elég hatékony rendszert kapjunk, minimum 400 négyzetméteres területen kell a szondákat lefektetni, célszerú olyan helyer, ahova a nap oda tud sütni, ezért elsősorban új építésű háznál érdemes kiépítésükben gondolkodni.

talajkollektor

A kútpáras rendszereknél az egyik kútból vett víz hőenergiáját hasznosítja a berendezés, majd a másik kútba táplálja vissza a vizet. Magyarország vizekben gazdag terület, ez az adottság arra indítja az építtetőket, hogy tervezett hőszivattyújuk hőbeszerzését ilyen felszíni, felszín közeli vízkészletből oldják meg. Vidékies környezetben akár egy régi ásott kút formájában, akár tó, patak formájában ezek a vizek sokszor elérhető közelségben vannak. A felszín alatti vizek egész évben 10-12 ºC hőmérsékletű hőforrást szolgáltatnak, így a rendszer gazdaságossága az év teljes részében magas értéken tartható, ilyen szempontból a kútpár az egyik legjobb. leggazdaságosabb. A kút általában egyszerűbben és olcsóbban kivitelezhető, mint egy szondás vagy egy talajkollektoros rendszer. Kútpáras rendszereknél a hűtés olcsón megvalósítható és üzemeltethető. Hátránya, hogy a kútpáras rendszer nyitott rendszer, tehát ki van téve számos nehezen tervezhető körülménynek, melyek a kutak természetes jellegéből adódnak. A kutak vízadó- és nyelőképessége akár véges is lehet, a telepítés elött célszerű méréseket végeztetni.

kútpáras